Pető, AndreaSvégel, Fanni2024-03-052024-03-0520212064-603810.15170/PAAA.2021.08.01.03http://hdl.handle.net/20.500.14018/14272A tanulmány bemutatja, hogyan kapcsolódott össze a születésszabályozás és születéskorlátozás a tömeges nemi erőszakkal az első és a második világháborúban, továbbá hogyan erősítette fel a korábban is meglevő vitákat a nemi erőszak jelensége, illetve ennek milyen törvényi és a nők életdöntéseit befolyásoló gyakorlati következményei voltak. Az első világháború során elkövetett nemierőszak-esetek indították el a nyilvános szakpolitikai vitákat, amelyek nyomán fokozatosan egyre nagyobb teret engedtek a terhesség legális megszakításának. Az 1945-ös tömeges katonai erőszak pedig precedensértékű legalizációt hozott magával, ami után a magyar szabályozás a váltakozó szovjet családpolitikát követte. A cikk bemutatja, hogy a szülész–nőgyógyász lobbi hogyan vett részt a vitákban, illetve hogyan volt képes szakmai és anyagi érdekeit az éppen aktuális szakpolitikai döntések során is képviselni, például az 1952-es népesedéspolitikai kampány során. Az abortuszbizottságok és társadalmi szerepük meghatározónak bizonyultak legalább egy nőgeneráció számára. Az ötvenes évek elején megkezdődő erőteljes medikalizáció és adminisztrációs ellenőrzés a hetvenes évekre megváltoztatta a születésszabályozási rendszert: a terhességmegszakítások dominanciáját fokozatosan felváltotta a modern fogamzásgátló szerek széleskörű használata. Az újabb népesedéspolitikai kampány (1973) és a civil ellenállás, majd a rendszerváltást követő alkotmányos szabályozás körüli kiélezett viták mutatják a mára létrejött kényes egyensúly törékenységét és a kompromisszumos megoldás egyfajta lehetőségét.hunCC BY-NC-ND 4.0 DEEDhttps://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0/Journal articlehttps://journals.lib.pte.hu/index.php/paaa/article/view/4819